Rólunk

A kastély története

A Balogh–Esterházy-kastély Naszály külterületén, Billegpusztán található. A késő barokk épületegyüttes kulturális örökségvédelem alatt áll.

A birtok története

Szürke levéldísz

A mai Billegpuszta területén a középkorban lakott település állt, első ismert szövegbeli említése a XIII. század közepéről származik. Több tulajdonosváltás után az akkor Bylle néven említett föld az esztergomi érsekhez került, majd 1381-ben Billeg visszakerült a pannonhalmi apátság birtokába. Zsigmond király 1425-ben elcserélte a Possessio ecclesie Strigoniensis Bylie alakban említett területet Kismocsáért az esztergomi érsekkel.

A 16. században török uralom alá került, majd egy 1647-es oklevél alapján Bilik possessio már Tány Ferenc, felesége Erzsébet, és fia, Zsigmond birtoka. Hét évvel később a területet zálogba átadták a mocsai Czapó Györgynek, 80 esztendeig. 1700-ban a néhai Tány Zsigmond fiai, Imre és Ferenc szerződnek immár több bérlővel is. A 18. század elején nem ismerjük birtokosát, majd Esterházy József 1727-ben megveszi a Billeget is magába foglaló tatai domíniumot a bécsi Knapff-családtól.

Létezik egy, az Esterházy-levéltárból ismert 1800 körüli térkép, amely a teljes birtokot megörökíti. Ezen jól látni: a halhoz hasonló formájú pusztát nyugaton a mocsai birtok, északon a pusztaalmási, keleten a naszályi, délen pedig a grébicsi veszi körül.

Források:

  • Billegpuszta térképe, 18. század – Balogh–Esterházy-kastély | Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
  • Billegpuszta térképe, 1847 – Balogh–Esterházy-kastély | Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Kézírott levélrészlet Billegpusztáról
Balogh Ferenc gyűrűspecsétje és aláírása

A kastély névadói

Fehér levéldísz

Galánthai Balogh Ferenc (1708-1765) kora kiváló gazdasági szakembere volt, aki fiatalon kerülhetett gróf Esterházy József (1682-1748) országbíró szolgálatába. Kapcsolatuk nem nélkülözi a familiáris jelleget. A Balogh család éppúgy Pozsony megyéből származik, mint az Esterházyak. Idősebb Esterházy József és Balogh Ferenc levelezéséből 1724-ből származik az első levél, s ez címzésében Baloghot ügyésznek, uradalmi ügyviselő úrnak („fiscus úr”) titulálja. Levélváltásuk hangneme bensőséges, kölcsönös nagyrabecsülésen alapuló kapcsolatot tükröz.

A gróf 1727-ben vásárolta meg a tatai uradalmat. Balogh régens teljhatalmú uradalmi igazgatási tevékenysége az 1740-es évektől indulóan haláláig tart a tatai, gesztesi és semptei uradalmak gazdálkodásában. Prefektusként a központi szerepet betöltő Tatáról irányította a birtokegyüttest.

Esterházy József Pozsonyban hunyt el, s utolsó érthető szavait is a halálos ágyánál jelen lévő Balogh Ferenchez intézte. Halála után ifjabb Esterházy József is teljhatalmú megbízást adott apja régensének. Ifjabb József gróf halála után is megmaradt Balogh prefektus a tatai uradalom élén.

A Balogh Ferenc tulajdonában lévő birtokok közül Pozsony, Hont és Somogy vármegyei javakról van tudomásunk a fennmaradt dokumentumok alapján. Saját birtokai között központi szerepet a Tatához közeli Billegpuszta kapott, ahol a rezidenciáját is létrehozta. Az 1750 körüli években több levele billegi kastélyában kelt.

Az államosítástól napjainkig

Szürke levéldísz

Az épületegyüttes Balogh Ferenc felesége halálát követően 1765-től egészen az 1946-os államosításig Esterházy tulajdonban volt, s újból a tatai domíniumhoz tartozott.

1946-ot követően a terület a Komáromi Állami Gazdaság kezelésébe került.

Az 1991-től kezdődő privatizációt követően az épületegyüttes állapota folyamatosan romlott. Az ingatlan 2006-ban került mostani tulajdonosához, majd 2008-ban megkezdődtek a felújítási munkálatok. Ma már újra eredeti szépségével várja a több mint 270 éves épület az érdeklődőket, ifjú párokat.

Forrás: A Balogh–Esterházy-kastély a 30-40-es években | MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum

A kastély épületei

Fehér levéldísz

Az épületeket Galánthai Balogh Ferenc, az Esterházy-család régense építtette 1745-1749 között.

A kastélyt a tatai Esterházy-kastélyhoz hasonlóan valószínűleg Fellenthali Fellner Jakab tervezte, akinek nagy szerep jutott Tata, Veszprém, Pápa és bizonyos mértékig Eger városképi kialakításában is.

A Balogh-Esterházy-kastély szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős épület, hozzá kerítésszakaszokkal, U alakban csatlakozó, egykorú földszintes melléképületekkel. Földszintje csehsüveg boltozatú, az emeleti terek síkmennyezetesek. Udvari homlokzatán a bejárat felett kőből faragott, felújított címerpár helyezkedik el: az építtető Balogh Ferenc és feleségének (Bezerédy Borbála) címere.

A telken további egykorú melléképület (magtár) áll. Korabeli leírások említést tesznek a kastélyon kívül további épületekről, lóistállókról, kőfalakról és kertekről. Ezekből jelenleg egy, a kastélyudvar keleti falához csatlakozó kútház, valamint a már említett magtár (granárium) található meg.

A központi épület belső felépítése
– földszint –

Szürke levéldísz

A központi épület földszinti alaprajzi rendszere két egymás mellett futó, öt pillérből álló pillérsorra szerveződik, az így kialakuló négyzet alakú boltmezőket hevederes csehsüveg boltozat fedi. A földszint déli részén két pillérrel tagolt, három-három boltmezőből álló tér helyezkedik el. A földszint többi részén középen három pillérrel alátámasztott, nyolc boltmezőből álló tér helyezkedik el, ide nyílik a keleti homlokzaton nyíló bejárat előtere. Az előtérből kétkarú pihenővel megszakított, fa fokokból álló lépcső nyílik, illetve vállköves, lekerekített sarkú kőkeretes pincelejárat-nyílás, felette kis fekvő téglalap formájú ablakkal.

A központi épület belső felépítése
– emelet és pince –

Fehér levéldísz

Az emeletre vezető lépcsőház boltozatát hevederek tagolják, a pihenő felett összetett formájú mélyített tükörrel, itt füles-szegmensíves kőkeretes nyíláskeret található. Az orsófalat kőkeretes kis ablak töri át. Az emeletre érkező lépcsőkar egy kőkeretes nyíláson át az emeleti pihenőre vezet. A lépcsőházból nyugati oldalán egy ajtó az emeleti középső nagy terembe vezet, amelybe mindkét hosszfalon két-két, két boltmezőnyi helyiség nyílik.

A lépcsőházi pihenő a keleti homlokzat mögött futó folyosó terében folytatódik, a folyosóról indul egy félkörívvel lezárt kőkeretes nyíláson keresztül az alsó lépcső felett a padlástérbe vezető, meredekebb lépcső. A folyosóról az emeleten az északi oldalon egy, a déli oldalon egy sarokhelyiség és két kisebb, ablak nélküli tér nyílik.

A földszintről a pincébe levezető lépcső a négy pillérrel alátámasztott, kilenc boltmezős, négyzet alaprajzú, nyolc pinceablakkal megvilágított pincetérbe nyílik.

Az oldalszárnyak felépítése

Szürke levéldísz

Az északi oldalszárnyon lévő épület keleti, rövidebb homlokzatán a földszinten a baloldali tengelyben volt nyílás jelenleg be van falazva, a jobb oldali tengelyben szegmensíves nyílás nyitja meg az épület földszinti terét. Az oromzaton egy ovális, szalagkeretes ablak nyílik. A déli homlokzat baloldali tengelyében kosáríves nyílás található, a déli homlokzat többi részén és az északi homlokzaton egyenes záródású, szabálytalan elhelyezésű (köztük kőkeretes) ablakok, illetve ajtók nyílnak. A nyugati homlokzat földszintjén két kőkeretes ablak, emeleti részén középen egy kőkeretes padlásajtó és két oldalán egy-egy ovális ablak nyílik. A szárny belsejében egykor konyha és lakószobák helyezkedtek el. A konyhát falazott boltív választja szét pitvarra és szabadkéményes konyharészre. Innen felhajtható ajtóval kisebb, csehsüveg boltozatos pince nyílik.

A déli oldalszárnyon található épület volt a kastély leginkább elpusztult része, falai részben, födém és fedélszerkezete teljesen megsemmisült. A nyugati rövid homlokzaton egy-egy egyenes záródású ajtó és kőkeretes ablaknyílás található. A belsőben egykor a nyugati oldalon valószínűleg lakószoba lehetett, a tágas keleti helyiség pedig kocsiszín volt.

Kapcsolat

Szürke levéldísz

    Kapcsolat

    Kastélylátogatás:

    Maszlavér Imre

    +36-30/937-4630
    info@billegikastely.hu

    Rendezvények:

    Szöllősi Dóra

    +36-30/654-4859
    info@billegikastely.hu

    A Esküvő a Balogh–Esterházy-kastély címere

    Balogh–Esterházy-kastély, Billegpuszta